Múltidézés, és előre tekintés a IX. Pinka-Völgyi Halas Nap előtt
Az immár kilencedik alkalommal megrendezésre kerülő Pinka-Völgyi Halas Nap előtt Puskás Norberttel, a Sporthorgász Egyesületek Vas vármegyei Szövetségének ügyvezető elnökével beszélgettünk
1. Közel húsz éve dolgozol a Szövetségnél és abból is már 12 éve ügyvezető elnöki poszton, így pontos rálátásod van arról, hogy az idén 30 éves Szövetségnél az alakulástól kezdve mik voltak a legnagyobb változások, amik történtek. Miket emelnél ki ezek közül?
Ez egy izgalmas kérdés sok minden történt, röviden összefoglalni talán nem is lehet. A 30 éves jubileum kiváló alkalom arra, hogy vissza idézzük közösen a vasi horgászközösség szervezeti pillanatait nagy vonalakban. A szervezett horgászközösség létrejöttének története a valóságban korábbra tehető, mint 30 év. A Kezdetben a horgász egyesületek az 1946-ban megalakult Magyar Országos Horgász Szövetséghez tartoztak. Az 50-es évek végére azonban a horgász egyesületek létszáma és az egyesületi taglétszáma többszörösére növekedett, amit a Budapesti székhelyű szövetség már nem tudott ellátni. Sorra alakultak a területi szövetségek, köztük a MOHOSZ. Rába vidéki Intéző Bizottsága, mely a megyénken kívül győri, veszprémi és zalai egyesületeket is magába tömörített. 1979-ben a tovább növekedett horgászlétszám miatt a megyerendszer mintájára minden megyében Intéző Bizottságokat hoztak létre, amelyek a MOHOSZ. Megyei Intéző Bizottságaként működtek. Így alakult meg a MOHOSZ. Vas megyei Intéző Bizottsága, amely kizárólag a megyén belüli horgász egyesületeket tömörítette magába. Az országos szövetség közgyűlése a rendszerváltást követően nem tartotta jónak, hogy a felülről történő irányítás határozza meg a horgászmozgalmat, ezért úgy gondolták, hogy az alulról-felfele építkezés lenne a célszerű. Az egész horgász szövetség ennek kapcsán alapjaiban átrendeződött, és 1993. május 13- létrejöttek a megyei horgász szövetségek így a Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetsége, mely a MOHOSZ tagjaként működik 30 éve. A megalapítást követően a Szövetég első elnöke Horváth József volt, aki sajnos már nincs közöttünk. A szervezeti átalakulásban aktívan munkaidőt nem nézve vett részt a korábbi területi horgászszervezet főtitkára Fürstinger Ottó, aki az újonnan létrejött horgász szövetség első ügyvezető elnöke lett Horváth József elnöksége kezdetén. 1998-ban a vasi horgászok közgyűlése Csiszár Istvánt választotta a szervezet elnökének, aki 15 évig három cikluson keresztül vezette a szervezetet, sajnos már ő sincs közöttünk. Munkáját 2003-ig Fürstinger Ottó majd 2004-től Csécs Sándor ügyvezető elnök segítette. Fontos kiemelnünk, hogy Fürstinger Ottó időszakában országosan szinte egyedülálló módon nyerte el a Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetsége a vasi horgászvizek 99 %-ának halászati jogát, így egy horgászjeggyel tudtak szinte valamennyi vasi vízterületen horgászni a pecásaink 2000-2015. között. Csécs Sándor ügyvezető elnök időszaka is mozgalmas és eredményes éveket jelentett a Szövetség életében. Ekkor épült meg pályázati támogatás segítségével a jelenlegi rendezvénynek helyszínt adó Alpesi Fogadó és Horgászturisztikai Központunk, valamint több Vas megyei patakon, folyón élőhely fejlesztések történetek határon átnyúló pályázati támogatások felhasználásával, valamint új horgászvizekkel gyarapodtak a horgászati lehetőségek. Ne feledjük, hogy jó vezetőknek, jó kollégáik és tagegyesületi vezetők is voltak, mint ahogy ez van mai is. Az elmúlt időszakban 2013-tól Seregi Miklós elnök úr és jómagam ügyvezető elnökként vezetjük a szövetséget a kollégáink segítségével. Az elmúlt tíz évben végzett közös munka eredményeként azt emelném ki, hogy sikerült elindítani egy fejlesztési programot, melynek köszönhetően a legkedveltebb horgásztavaink megújultak és kiépült a mai kor követelményeinek megfelelő vízparti infrastruktúra. A szövetségi központunk is bővült rendezvénytérrel, terasszal, napelemmel és nemrégiben megújult az irodánk és a fogadó szobái is, valamint számos turisztikai fejlesztést valósítottunk meg vidék- és terület fejlesztési támogatással. Az elmúlt 10 évben megvalósított fejlesztéseink és elnyert pályázatnak az eredményének köszönhetően kb. 500 millió forintot meghaladó vagyonnal gazdagodott közhasznú szövetségünk. Ami ennél is sokkal fontosabb, hogy sikerült - 12.000 fő-re - azaz közel háromszorosára növelnünk tíz év alatt a Szövetségünk keretei között - a 28 tagegyesületünkben - horgászók számát, ami a Szövetség fennállása óta legmagasabb létszám. Ezen fejlesztés az elődökéhez hasonlóan nem jöhettek volna létre, ha nincsenek kiváló és segítőkész kollégák, illetve horgászat fejlesztésért tenni akaró önkéntesek, partnerszervezetek, támogatók.
2. A Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetségénél fontos a tavak, partszakaszok fejlesztése, az állandó megújulás. Melyik fejlesztésre vagy a legbüszkébb, melyik volt szerinted az, amelyik a legnagyobb változást hozta?
Számomra minden horgászvíz fejlesztése egyformán fontos, és most is azon dolgozunk, hogy minden horgászvizünkön tudjunk pozitív irányba változtatni a horgászati körülményeken, halállományon, de azért nekünk is vannak korlátaink így ez nem megy egy-két év alatt. A horgásztavak fejlesztésénél talán azt emelném ki, hogy jó érzés azt látni, hogy kiépített padoknak, asztaloknak, pihenőhelyeknek, illetve vízparti játszótereknek köszönhetően egyre több horgász a családjával együtt látogat ki a vasi vizekhez és már a fiatalok hamar megismerkednek a horgászat adta rekreáció lehetőségével. Jól mutatja, hogy a mai technikai kütyük világában a vasi vizek partjára évente közel 1900 gyermek vált engedélyt, ami szintén háromszorosa a tíz évvel ezelőtti gyermek létszámnak. Hisszük és valljuk, hogy a „Horgászattal generációkat hozunk össze” - a mai rohanó világunkban egyre kevesebb idő jut egymásra, és a horgászat az a hobbi, amit sokszor családon belül több generáció is űz, és napjainkra már a hölgyek körében is nagyon népszerű szabadidő tevékenység.
Azért egy titkot elárulhatok, hogy szívemhez a Gerskaráti Sárvíz-tó áll legközelebb, mert ott ismerkedtem meg feleségemmel Ancsával egy horgásztábor ideje alatt, és az idei évben lesz éppen tíz éve, hogy ott, a Gersekaráti tó partján volt az esküvőnk polgári része.
3. Az Egyesület kiemelt feladatának tekinti a horgászat népszerűsítését a gyermekek körében is. Milyen programokat szerveztek ennek érdekében?
A Szövetség egyik kiemelt feladata az ifjúság nevelés. Immár tizennyolcadik alkalommal rendeztük meg idén Vasi Vizeken Általános Iskolai vetélkedőnket, melyen a közel 20 év során 2200 gyermek vett részt. A megyében öt-hat horgászszakkört működtetünk az általános iskolákban önkéntesek segítségével, mely több mint 100 gyermek horgászati oktatását eredményezte szerte a megyében. Nyár elején az ifjúsági korú pecásoknak megtartottuk a Vasi Vizeken Ifjúsági Horgászviadalt, melynek helyezettjei a MOHOSZ Országos Horgásztáborában tartott döntőn vehettek részt. Nyáron Vaskeresztesen a horgásztáborunkban általában 30 gyermek vesz részt - kedvezményes áron - bentlakásos és napközis rendszerben a megye minden részéből. Minden egyesületi ifjúsági kezdeményezést igyekszünk támogatni, amiről tudomásunk van, vagy kérik a segítségünket.
4. Elmúlt az Egyesület életében 30 év, és már tudod, hogy honnan hova jutottatok. Ha most egy ideális képet festhetnénk, akkor milyen lenne az Szövetség élete 30 év múlva?
Ez hasonlóan érdekes kérdés, mint a Szövetség története. Nagyon sok fejlesztési tervünk van a következő 10 évre, ha azt 30 év alatt tudjuk megvalósítani, akkor sem leszek szomorú. Szeretnénk a MOHOSZ-al közösen a Döröskei tó környezetét és turisztikai létesítményeit teljesen megújítani, már az első történelmi ponton túlvagyunk: a tó több évtized után megkapta a vízjogi üzemeltetési engedélyeit, amit az elmúlt egy évben elvégzett vízi létesítmény felújításokkal, terület rendezésekkel sikerült elérni, de ott még nagyon sok munka lesz. Hasonlóan nagy kihívás a Rába folyó több holtágának élőhely fejlesztése, de horgásztavakból is még van jó pár megújításra szoruló.
Stratégia célunk a következő 30 évre lényegében változatlan: a Szövetség arra törekszik, hogy a kezelésében lévő vízterületek természeti értékeit megóvja, fejlessze, bővítse, és folyamatosan növelje az ismeretségét hazánkban és külföldön egyaránt. Azon dolgozunk, hogy a vasi horgászvizeink kedvelt és a társadalom széles csoportja számára elérhető, halban gazdag sporthorgász helyszínekké váljanak, ezáltal kellemes, kulturált kikapcsolódást nyújtsanak minden horgásztársnak.
5. Biztos vagyok benne, hogy minden tó, és partszakasz kedves a szívednek, de ha időd jobban engedi hol szoktál pecázni?
Lányaimmal Borival és Annával ha van egy kis időnk akkor az Abért tavon szoktunk pecázni, vagy éppen legutoljára Gersekaráton voltunk egy gyermek versenyen ahol Bori is indult.
Szerencsére a lányok is egyre jobban szeretnek pecázni így szépen lassan ahogy időnk engedi bejárjuk együtt a vasi vizeket. Önállóan mostanában nem nagyon volt lehetőségem horgászni, de korábban nagyon szerettem a Rábán süllőzni, valamint gyermekként lényegében a Szombathelyi Csónakázó tó volt az második otthonom, mert minden szabadidőmet ott töltöttem horgászattal.
Köszönöm a beszélgetést és szeretettel hívunk mindenkit kollégáimmal a IX. Pinka-völgyi Halas Napon szombaton!
Közel 2000 adag halétellel és kiváló programokkal várjuk kilátogatókat.
