Magyar Országos Horgász Szövetség bemutatása
A horgászatot is érintő szerveződések első ismert formái Magyarországon már a XIX. század második felében léteztek, mert a megalakult halászati társaságok az akkor még el nem különülő horgászat, illetve halászati-horgászati hasznosítás gazdasági- és érdekképviseletét is ellátták. Maga az első - már nevében is egyértelmű alaptevékenységű - horgászegyesület 1908-ban alakult meg, ez a ma is működő Budapesti Sporthorgászok Egyesülete volt. Országos szintű szerveződésre a háborús időszakok és egyéb gazdasági, érdekérvényesítési okok miatt csak később, 1946-ban kerülhetett sor, ekkor alakult meg az azóta is folyamatosan működő Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ), amely az első működési év végére 17.000 horgász tagot tömörített.
A kezdeti gyors, társadalmi és társadalompolitikai igényből is táplálkozó felfutást követően mintegy négy évtizednyi stabilitást követően a 80-as évek végétől a számítógépek térhódításának, az egyéb szórakozási lehetőségek kibővülésének, valamint a magánhasznosítási formák megjelenésének, így a horgászok „kiszervezésének” együttes hatásaként egy folyamatos csökkenés volt kimutatható a szervezett (egyben szövetségi) horgászlétszám tekintetében, de ez nem jelentette a horgászlétszám valós csökkenését. Ennek bizonyítéka, hogy az elmúlt három év kiemelkedő jogszabályi, majd szervezeti változásainak köszönhetően a 2015. évtől a taglétszám és a szervezett horgászlétszám ismét jelentősen emelkedett, tavaly már meghaladhata 600.000 főt és az 1 millió horgászregisztrációval rendelkezőt. A MOHOSZ horgászszervezeti rendszere háromszintű hálózatos civil szervezet, ahol a központi szint alatt a területi tagszövetségek és a speciális jogállású tagok, a területi tagszövetségek alatt a horgászegyesületek helyezkednek el. A MOHOSZ szervezeti rendszerébe a 2023. év végén 25 önálló jogi személy területi tagszövetség, rajtuk keresztül 1.186 horgászegyesület (2022: 1.217, 2021: 1.205, 2020: 1.196, 2019: 1.192), továbbá 17 speciális jogállású tag (2022–2020: 17, 2019: 16) tartozott.
A MOHOSZ közfeladat-ellátási tevékenységét a 2019. évtől kezdődően a 2019. februárban megalakult, a megalakulás időpontjától jelentős és folyamatos szervezeti fejlesztésen keresztülment, majd mára stabilizálódott működésű OHSZK látja el. A feladatellátás okán feltétlenül meg kell említeni a kizárólagos MOHOSZ tulajdonban lévő Horgászjegy Kft., valamint a horgászszervezetek, értékesítési pontok közreműködői tevékenységét is139.
MOHOSZ ELNÖKSÉG 2024-2029. között
A MOHOSZ eredményei a 2016-2023. években
1. A közfeladat-ellátási bevételek biztosítása:
A hazai szabadidős és sporthorgászat új keretrendszerének megalkotására, pozícionálására irányuló, többéves jogalkotási és szervezetfejlesztési tevékenység egyik legjelentősebb lépéseként az OHHP határozat meghatározta, hogy 2019. január 1-jétől az állami horgászjegy és a fogási napló kibocsátásáért fizetendő díj teljes egészében a MOHOSZ, mint a horgászok és a horgászegyesületek országos érdekképviseletét és koordinációját ellátó, bírósági nyilvántartásba vett szervezet bevételét képezze. Egyidejűleg előírásra került, hogy a MOHOSZ a törvényben meghatározott tárgyi bevételeit kizárólag a jogszabályban és közfeladat-ellátási szerződésben meghatározott feladatainak ellátására fordíthatja. Ezt követően a Hhvtv. 2019. január 1-jétől hatályba lépő módosításával a gyakorlatban is megvalósultak az OHHP elvárásai, vagyis a MOHOSZ törvényi szinten kijelölésre került egyes állami feladatok, mint közfeladatok ellátására. A 2020. évi CLXXIV. törvény általi módosítással a Hhvtv. 62/C. §-ban kiegészítésre és gyakorlati alapú pontosításra kerültek a valós közfeladatok, melyeket a MOHOSZ az általa, vagy a tagjának, vagy tagszervezete tagjának minősülő horgászszervezetek által haszonbérelt, illetve horgászati célú halgazdálkodásra vagy horgászati célú haltermelésre hasznosított (döntően) állami vagy a többségi állami tulajdonú, nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken a horgászokra, a rekreációs halászokra, valamint a tagjának vagy tagszervezete tagjának minősülő horgászszervezetekre kiterjedően lát, láthat el (MOHOSZ, 2023) A MOHOSZ által megvalósítandó közfeladatok a Hhvtv.-ből azonosíthatók.
2. A horgászturizmust érintő közfeladat-ellátási tevékenységek
A kezdetben meghatározott, a MOHOSZ által ellátandó közfeladatok köre a 2019. évi beszámolóban: 23 közfeladat) a Hhvtv. 2020. évi CLXXIV. törvény általi módosításával jelentősen változott, melynek eredményeképpen 2020. január 1-jétől már 37 önállóan azonosítható jogcímre volt bontható azon közfeladatok köre, mely a MOHOSZ és az OHSZK feladatellátás alapját képezik. A 37 közfeladatból a horgászturizmushoz közvetlenül kapcsolódó feladatok:
- a horgászturisztikai fejlesztési igények, lehetőségek felkutatása, a fejlesztések ösztönzése, azok összehangolása;
- a horgászati és horgászturisztikai szolgáltatások értékelési, minőségbiztosítási rendszerének kidolgozása és üzemeltetése; a horgászturisztikai célú épületek, létesítmények, a horgászatot támogató infrastruktúra létrehozásának, fejlesztésének, fenntartásának támogatása.
3. Halgazdálkodás
Magyarországon a horgászszervezetek 2022-ben 4.150 tonna (2021: 4.749 tonna,2020-ban – ideértve az intervenciót is – 5.189 tonna, 2019: 4.089 tonna) halat telepítettek a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületekre, a horgászok pedig 4.480 tonna (2021: 4.607 tonna, 2020: 5.666 tonna, 2019: 4.997 tonna, 2018: 4.736 tonna) halat fognak ki és fogyasztanak el egészséges táplálékforrásként.
Érdekesség, hogy a ponty esetében 69%-os részaránnyal 3.895 tonna (2021: 3.152 tonna / 68%, 2020: 3.895 tonna / 68%, 2019: 3.203 tonna / 64%) az összes fogás, ugyanakkor a telepítés 94%-os részaránnyal 4.870 tonna (2021: 4.328 tonna / 91%, 2020: 4.870 tonna / 94%, 2019: 3.702 tonna / 91%), így a hazai vizek pontyállománya az egységesülő, szervezett halgazdálkodási tevékenység hatására továbbra is gyarapszik. A jelentősen megnövekedett horgászlétszám továbbra sem okozta a halelvitel arányos növekedését, mert az elmúlt években megerősödött az élményalapú „fogd meg és ereszd vissza” szemlélet is. A MOHOSZ a sporthorgászat, mint jelentős társadalmi réteget érintő szabadidős tevékenység támogatásán túlmenően elkötelezett a hazai halfogyasztás népszerűsítése mellett, melynek csak egyik, de nem döntő forrása a horgászok halelvitele. Mivel a kihelyezések jelentős része növendékállomány, a természetes súlygyarapodást is figyelembe véve a teljes ökológiai egyenleg pozitív, melyet a természetes vizek oldaláról még tovább javít a kereskedelmi halászat megszüntetésével a rendszerben hagyott évi 3.000-4.000 tonna halmennyiség. Ezek a halak a vízben maradnak, kedvező körülmények között tovább szaporodnak. Ám messze nem ilyen szép a kép, ha hozzátesszük csak a kárókatonák szintén 4.000 tonna/év mennyiségre számított magyarországi károkozását, ráadásul jellemzően értékes, illetve védett halakból álló összetételben.
4. MOHOSZ szervezetrendszeri pályázatok a társadalmasítás, forrásbevonás jegyében
- Horgászutánpótlás-nevelés, oktatás
A MOHOSZ a Horgász Utánpótlás-nevelési és Oktatási Program (a továbbiakban: HUNOP) keretében 2017-től számos, mára már jól bejáratott programot indított. A HUNOP legfőbb célja a horgászat, mint a természetben gyakorolható, változatos szabadidős tevékenység népszerűsítése a fiatalok között, illetve az, hogy kapcsoltan költségátvállalással, horgászeszközökkel,
illetve oktatási anyagokkal támogassa a horgászszervezetek gyermek- és ifjúsági programjait. A teljes program ráfordítás-értéke a 2019–2023. években megközelítette a 563,3 millió forintot, ebből a programok központi, pályázati alapú MOHOSZ OHSZK támogatása mintegy 384,1 millió Ft, a horgászszervezetek közvetlen önrésze pedig 179,2 millió Ft.
- A vízparti természeti környezet fenntartása:
A 2023. év végére a horgászok lehetőségeit, komfortérzetét javító vízparti környezet-fenntartási MOHOSZ által támogatott eszközpark összesen 219 tagszervezetnél (20 tagszövetség, 199 horgászegyesület) 719 db-ot számlál, 35,8 millió Ft-os beszerzési értékkel. Ez a mennyiség már jól látható minőségi változást eredményezett a vízpartokon.
A vízminőség megőrzése és javítása:
A 2023. év végére a vízminőség-megőrzést támogató MOHOSZ által támogatott eszközpark összesen 187 tagszervezetnél (19 tagszövetség, 168 horgászegyesület) 540 db-ot számlál, 229,0 millió Ft-os beszerzési értékkel. Ez a mennyiség számos vízterületen akár a halállomány megmentésének a kulcsa lehetett a 2022. évi „évszázad aszálya” alatt, de ez a szerepe a jelenben és a jövőben is.
•Élőhelyfejlesztés és rehabilitáció
A több, mint 700 mFt fejlesztés tanulsága kapcsán általánosságban és jelen NHTS kapcsán is megjegyzendő, hogy Magyarországon a MOHOSZ az egyetlen szervezet, amely a tárgykörben állami tulajdonú vízterületen az állami tulajdonú halállomány érdekében ilyen mértékű, mintegy 60% önrésszel valósított meg nonprofit fejlesztési feladatokat. A jövő szempontjából kiemelten
pozitív, előremutató fejlemény, hogy az EU hivatalos állásfoglalása alapján, a MOHOSZ közfeladat-ellátó közjogi státusza elismerésével a jövőben már lehetséges az EU pályázatoknál a 100%-os támogatási intenzitás biztosítása és a MOHOSZ számára kiemelt halgazdálkodási vagy horgászturisztikai érdekből a vagyonkezelői jog biztosítása is.
- Egyéb MOHOSZ által támogatott tevékenységek
A MOHOSZ célja, hogy a sporthorgászat, a horgászsport, a halas gasztronómia, a halászati hagyományőrzés, a „halas” ismeretterjesztés is kapja meg azt az elismerést, melyet súlyánál, társadalmi jelentőségénél fogva ki- és megérdemel, így támogatja az e témában megrendezésre kerülő országos és helyi rendezvények megtartását.
Horgászturisztikai fejlesztések, a horgászvizek megvásárlásának támogatása Miként már leírtuk, a horgászturizmus fejlesztése az a felület, ahol a legnagyobb a lemaradás, mivel a korábbi évtizedekben leromlott horgász infrastruktúra elengedhetetlenül szükséges, átfogó és hálózatszerű felújításához, fejlesztéséhez ez idáig – és egy ilyen nagy társadalmi réteget tekintve egyedüliként – még nem került biztosításra programszerű központi forrás. Ezen átfogó, az alapszolgáltatásokat, a szolgáltatási minőséget, a belföldi és nemzetközi vendégforgalmat egyaránt érintő komplex, országos horgászturisztikai fejlesztési, beruházási feladat finanszírozására a MOHOSZ közfeladati forrásaiból, illetve saját bevételeiből – azok
leterheltsége és címkézése miatt – jelenleg nem és a jövőben sem lehet képes. A MOHOSZ az elmúlt hét évben fő feladataként egy atipikus, ám az átláthatóságra, a hatékonyságra, a szinergiákra és együttműködésekre alapuló komplex, közfeladat-ellátásra is képes szervezeti és szervezetirányítási rendszer kialakítását, egyben az ágazat jelentős átalakítását és
létszámfejlesztését végezte el, több közte nemzetgazdasági megközelítéssel is egyértelműen sikeres megvalósítással. Ezt a fejlődést és ennek további dinamizációját segítheti a Kormány által az 526/2016. (IX.29.) sz. Korm. határozattal elfogadott Nemzeti Halgazdálkodási és Horgászati Stratégiához kapcsolt Országos Horgászati Hálózati Program jelenlegi felülvizsgálata és megújítása, sikeres kormányzati intézkedésként a fejlesztési források 2030-ig történő ütemezése és azok gyakorlati biztosítása. Továbbra is az a fő szervezetstratégiai cél, hogy a tényleges horgász ügyviteli, horgászturisztikai forgalom és a kapcsolt szervezeti teljesítmény legyen a
valós fokmérő, a pályázható közfeladati források odaítélése pedig teljesítménykövető és ösztönző, valamint dinamikus és automatizált legyen. Úgy gondoljuk, hogy a világjárvány, majd a háborús veszélyhelyzet és az évszázad aszálya gazdasági krízishelyzete eddig soha nem látott kihívásai között is bizonyító horgászszervezetek és az általuk nyújtott szolgáltatások társadalmilag nem „csak" jelentősek, hanem az egészségnyereséget is okozó személyi rekreáció, az egészséges halfogyasztás, a fejlődőképes hazai és nemzetközi horgászturizmus, a minőségi horgászsport érdekében jogosan, meg nem kérdőjelezhetően és így bátran támogatandók, fejlesztendők a jövőben is.
Az alapfeladaton túl érdemes megemlíteni két olyan jelentős egyéb szervezeti tevékenységet is, ami egyedülállóvá teszi a szervezetet.
Az egyik a lapkiadás. A MOHOSZ 1947 januárjában indította el a „Magyar Horgász" című folyóiratot, amely célul tűzte ki a horgászkultúra terjesztését, a horgászati élet híreinek ismertetését. A 2015-ben tartalmilag és formailag megújított, majd terjedelmileg is kibővült „Magyar Horgász magazin” ma az egyik legnagyobb hazai nyomtatott havi megjelenésű szabadidős sajtótermék, amelynek a Szövetség a felelős kiadója is. E lap havi szinten közvetlenül több mint 50.000 horgászhoz jut el.
A másik a sportszervezés. Előzményként fontos elmondani, hogy a MOHOSZ a horgászat szabadidős, tömegsport jelleget is tartalmazó ágára a „sporthorgászat”, a hivatalosan is elismert sporttevékenységre pedig a „horgászsport” definíciót vezette be. Ez utóbbi felületen a Szövetség a Magyar Olimpai Bizottság „Nem Olimpiai Sportágak családjának” (MOB NOS) közel 3.000 sportolót tömörítő országos sportági szakszövetsége is. E minőségében tagja az Európai Horgász Szövetségnek (EAF), a Nemzetközi Sporthorgász Szövetségnek (CIPS), valamint három tagozatának: a Nemzetközi Édesvízi Sporthorgász Szövetségnek (FIPSed), a Nemzetközi Tengeri Sporthorgász Szövetségnek (FIPSMer) és a Nemzetközi Műlegyező Sporthorgász Szövetségnek (FIPSMouche) is. További nemzetközi elem a Nemzetközi Casting Sport Szövetség (ICSF) és az Alpok-Adria Sporthorgász Szövetség tagsága is.
Természetesen a leírtakon túl is szerteágazó a tevékenység, így - a teljesség igénye nélkül - az önálló tógazdasági haltermelés, horgásztanyák üzemeltetése, az utánpótlás-nevelés, vagy az egységes állami horgászokmányok országos értékesítése, illetve a hasznosított vízterületekre vonatkozó alhaszonbérleti szerződések kezelése is a szervezeti portfólió része.
A teljes ágazat Magyarországon már most is évi több tízmilliárd forint bevételt, benne jelentős állami költségvetési- és adóbevételt generál és realizál. A jogszabályi környezet megújult és ma már egyértelműen a horgászok és a horgászat érdekét szolgálja. Az új szabályozási környezetben a horgászcélú halkihelyezés eddig is jelentős piaca bővül és felértékelődik a haltermelési ágazatban, ugyanakkor a kihelyezett hal az állami vagyont növeli, majd kiemelendő, hogy a horgászati tevékenység során kifogott és fogyasztásra elvitt hal fajlagos ráfordítási értéke az elérhető beszerzési (piaci) árhoz viszonyítva akár megtízszereződik.
A felelős, horgászcélú halgazdálkodás hozzájárul a jó környezeti állapot megőrzéséhez, a vízterületek komplex fejlesztéséhez. A „haltermelőknek” kiemelt lehetőséget kell adni a horgászvizek telepítéseire, támogatva a faj- és korosztály szerinti szerkezet átalakítását, valamint az extenzív, több éves ciklusú horgászcélú „haltermelést” az erre alkalmas, közvetlenül horgászati célra hasznosított vízterületeken. A Szövetség biztosítani kívánja a minőségi halőrzést, valamint a tartós rendelkezésre állást az ökológiai és szelektív halászat, a halmentés lehetősége tárgyában az erre irányuló szolgáltatások megvásárlásával is.
A MOHOSZ meggyőződése, hogy hatékony működéssel és transzparens gazdálkodással, egyidejűleg a bürokratizmus csökkentésével és a kommunikáció eredményességének növelésével kell szervezni és koordinálni Magyarország horgászvizeinek non-profit, komplex halgazdálkodási hasznosítását, ideértve a horgászturisztikai célú szolgáltatásokat is. Így az állami támogatásnak, az új gondolkodásmódnak és a hamarosan elérhető hazai és EU pályázatoknak, pályázati támogatásoknak köszönhetően komoly fejlesztések várhatók a horgászat és a horgászturizmus területén. A lényeg, hogy a valódi nyertes majd a horgász legyen!
További információ: www.mohosz.hu
MOHOSZ - A vizek, a halak, a horgászok érdekében és védelmében!
MOHOSZ ALAPSZABÁLY LETÖLTHETŐ ITT >>
További tartalom
