Halőri Szakma Napot tartottak kedden Vaskeresztesen
Minden évben március 20-án tartják a Halak Napját, mely rendezvény keretében az ország több pontján tartottak a halakkal, halvédelemmel, vagy a halőrökkel kapcsolatos rendezvényeket a horgászszervezetek. Nem volt ez másként a Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetségénél sem, ahol az elmúlt héten a Rába folyón őshonos halfajok telepítésével ünnepelték a horgászok. A hónap zárásaként a március 28-án kedden Halőri Szakmai Nappal és továbbképzéssel folytatódott a Szövetség programja Vaskeresztesen a halak védelme érdekében.
Seregi Miklós a Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetsége elnöke köszöntötte a megjelenteket és örömét fejezte ki, hogy a halvédelemben érintett hatóságok vezetői mellett a rohanó világban a halak védelmével foglalkozó önkéntes halőrök, tisztségviselők is szép számmal megjelentek. Beszédében elhangzott, hogy civil szervezetként a legnagyobb kihívás a minden területen, így halőrzésben is az önkéntességen alapuló közösségi feladat ellátás. A Szövetségnek egyik legfontosabb feladata a halvédelem és horgászvizek védelme. Magyarország és vármegyénk vizei és a bennük élő őshonos halállomány, a vizek környéki változatos élővilág közös kincsünk. Vizeink kezelése, az azokon folytatott halgazdálkodás hosszú távú felelősség, melyben Szövetségünket szerencsére önkéntes segítői mellett az érintett hatóságok, természetvédelmi, vízügyi kezelő szervezetek és rendvédelmi szervek is támogatják és köszönetét fejezte ki a jelenlévő hatósági vezetőknek.
Kiemelte, hogy napjainkban a beszerezhető halak ára az egekbe szökött, egy kg ponty ára 1600-1700 Ft-os árat is elérte és ezzel együtt a többi halfaj ára is jelentősen emelkedett. A ponty mellett a nehezen beszerezhető őshonos halfajok (pl: keszeg, ragadozók…stb) is kiemelt figyelmet és védelmet igényelnek, mert az aszály és vízhiány egyre jobban veszélyezteti az állományukat. Az élelmiszer infláció miatt a megfogott halak megtartása is növekedni fog, így ha valamikor akkor most egyre fontosabb halőrzés szinten tartása, fejlesztése. A nap célja az ismeretek bővítése mellett az emberi, szakmai partneri kapcsolatok ápolása is volt –zárta köszöntőjét Seregi Miklós elnök.
Az előzetes regisztrációhoz kötött szakmai program elején Puskás Norbert ügyvezető elnök köszöntötte a résztvevőket, majd „Horgászbottal a Vasi vizeken” c. előadása során röviden, de minden területre kiterjedően mutatta be a Szövetség jelenkori és jövőbeli tevékenységét, működését és pályázati lehetőségeit, fejlesztési eredményeit.
A házigazda szervezet működésére és tevékenységére vonatkozó ismertetést követően Mesterházy József halgazdálkodási csoportvezető, - megköszönve és értékelve a hivatásos és társadalmi halőrök munkáját – a változó feltételekhez és problémákhoz igazodó elvárásokról adott tájékoztatást, elsősorban a társadalmi halőrök részére. Mindkét előadó kiemelte, hogy a Szövetség közhasznú civil szervezetként továbbra is számít a halakért, vizekért, természetért aggódó és segíteni vágyó önkéntesek munkájára. Szövetség nem titkolt célja volt, hogy a hivatásos és társadalmi halőrök szakmai ismereteinek bővítése mellett a keddi napon egy közös szakmai program keretében ültesse egy asztalhoz a tagegyesületi vezetőket, halőreit és a közreműködő hatóságok, állami és rendvédelmi szervek horgászat és halvédelem iránt elkötelezett tagjait, elősegítve vizeink és értékes halállományuk fokozottabb védelmét.
Ezt követően a Vas Vármegyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály, mint halgazdálkodási hatóság szakügyintézője, Soós Norbert tartott rövid tájékoztatót a halőri továbbképzés és vizsga jogszabályi hátteréről, a hatósági munka és a halőrök kapcsolatáról.
A szakmai napot Hercsel Róbert a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Szombathelyi szakasz-mérnökségének vezetője folytatta előadásával, mely során érintette a működő hallépcsők tapasztalatokat, az előző aszályos év vízügyi jellemzőit, valamint ismertette a Rába-mentén megvalósítható élőhely-rehabilitációs lehetőségeket és ezek anomáliáit. A résztvevők részéről legtöbb kérdés a vízgazdálkodás mellett a folyóvizeken található erőművek, duzzasztók és hallépcsők működésével, és az ingadozó vízszintek halállományra gyakorolt negatív hatásával kapcsolatban hangzott el. A rendezvényen résztvevő vízügyi és természetvédelmi szakemberek megállapodtak abban, hogy a Szövetség hivatásos halőreivel együttműködve közösen fogják dokumentálni a megyében található hallépcsők és duzzasztók szabálytalan, vagy az üzemeltetési engedélyben foglaltaktól eltérő működtetését a Vízügyi Hatóság részére. A közös fellépéssel szeretnék elérni a Szövetség és a jelenlévők, hogy a természetes horgászvizekben lévő halállomány kapja meg azt a maximális védelmet és oda figyelést, amit számára jogszabályi lehetőségek biztosítanak és a vízhiányos időszakokban az halak és a vizi élőlények élvezzenek előnyt az egyéb hasznosításokkal szemben.
Rövid szünetet követően a rendvédelem szervei vették át a szerepet, elsőként Szalay Zoltán r. alezredes a Vas Vármegyei Rendőr-főkapitányság Közrendvédelmi és Határrendészeti Osztályról adott tájékoztatót [🚔] „Rendőrségi tapasztalatok, tanácsok a halőrzés szabályszerű ellátására” címmel, majd a Körmendi Rendészeti Technikum részéről Perecz Gábor r. alezredes, Tóth Tamás r. alezredes, Horváth Norbert r. őrnagy adott rövid elméleti kitekintést „Rendészeti feladatokat ellátó személyek által alkalmazható önvédelmi és a kényszerítő eszközök használata, valamint vízparti intézkedéstaktika a gyakorlatban, szakszerű tényállásrögzítés, jogszabályi aktualitások” témában.
Végezetül az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa, Fera Gábor zoológus tartott két témában is érdekes előadást, „Az idegenhonos inváziós fajok jelenléte természetes vizeinken" és "Az eurázsiai hód élettevékenységének jelentősége a hazai halfaunára" címmel.
Az előadás során a vizes élőhelyek mentén terjedő nutriától az idegenhonos tízlábú rákokon át a felelőtlen állattartásból természetbe kikerülő teknősfajokig több „problémás” faj is terítékre került. A már közismert idegenhonos halfajokon kívül a terjedőben lévő amurgéb és annak az őshonos, fokozottan védett lápi pócra gyakorolt negatív hatását is megismerhették a résztvevők. Ezt követően a hazai hód állomány természetvédelmi, vízügyi és halgazdálkodási szerepéről és megítéléséről hallhatott rövid ismertetőt a hallgatóság. A kormorán által okozott károkozása is terítéken volt és lokális gyérítések helyett a jelenlévők többsége nemzetközi megoldást sürgetett, mert az egyértelműen látszik, hogy helyi gyérítésekkel ezen probléma nem oldható meg és az egyre csökkenő vizi élettér következményeként az őshonos halállomány már nem bír el ilyen szintű nagy kárókatona terheltséget is.
A nap zárásaként Seregi Miklós elnök és Puskás Norbert ügyvezető elnök arra kérte a megjelenteket mindenki a maga területén segítse Szövetséget és a tagegyesületeit, hogy a halak és a halak élőhelyeinek védelme megkapja azt a megbecsülést ami lehetővé teszi, hogy a gyermekeink, unokáink is ezen csodálatos vizek partján tölthessék szabadidejüket természetes környezetben. A Halőri Szakmai Nap és Továbbképzés hivatalos programját követően a résztvevők vacsora mellett folytatták kötetlen formában megbeszélésüket az elhangzottakkal és az ágazati problémákkal kapcsolatban.
Kapcsolódó képgaléria
