Elmúlt szombaton, október 6-án került megrendezésre a Műlegyező Országos Bajnokság utolsó két fordulója, amikhez hagyományosan Vas megye biztosította a helyszínt. Délelőtt a pataki, délután pedig a tavi forduló tette próbára a horgászokat. Ami az időjárást illeti, nem lehet panasz. Kicsit szeles, de csodálatos ősz volt, igazi vénasszonyok nyara. Sajnos a horgászatot illetőleg nem volt ennyire bőkezű a természet, különösen az Abért tavon hiányzott a vénasszonyok hala… Reggel hétkor találkoztunk Csepregen, a Répce adott ugyanis otthont a pataki fordulónak. Jókat hallottunk a Répcéről, hogy szép számban fognak domolykót, sőt az évek óta szorgalmasan telepített apró pisztrángok egy része is felnőtt idővel, és jól érzik magukat. Viszont a sekély, kristálytiszta víz az amúgy sem nagy patakban, megkövetelte az óvatos mozgást és finom pecát. A többség először a partról próbálta meghorgászni a vizet, összegörnyedve, leguggolva, nehogy elijesszék a halakat. Majd egy alkalmas helyen óvatosan beléptek a patakba, és vigyázva végighorgászták a kisorsolt szakaszt. Volt, aki lefele, mások az áramlattal szemben indultak el, többnyire apró nimfákkal próbálkozva. Különös figyelemmel „vallatták” az egyértelmű helyeket, mint a surrantókon átfutó sodrás széle, valamint a partmenti növények alatti védett foltokat. A sebes pisztráng inkább az árnyékos oldalon bújik meg, de sok patakban, különösen a szezon hidegebb hónapjaiban, szívesen kiúszik a meder napsütötte részébe is melegedni. Késődélelőtt már érződött is a nap melege, partra vetett pulcsik és kabátok mutatták a réteges öltözködés előnyeit. A halak is aktívabbak lettek, legalábbis erre mutat, hogy többen szárazléggyel is sikeresek voltak. Jellemzően néhány méretes domolykó és pisztráng lett a délelőtti forduló zsákmánya. A legsikeresebb versenyző 7 halat fogott, 5 domolykót és 2 pisztrángot, a legnagyobb sebes 23 cm-es volt. A többszörös világbajnok csehektől sok mindent lehet tanulni, versenyszervezést is. Mi is ezt tettük. Most alkalmaztuk először a cseh világbajnokság kapcsán eltanult módszert, ahol is a versenyzőket 2-3 fős csoportokba sorsolják, és egyikük mindig a pályabíró, a többiek pedig horgásznak. Ennek két hatalmas előnye van. Először is, hogy nem kell 30 versenyzőhöz 30 pályabírót találni. A legtöbb horgászversenyen, a végén megmérik a zsákmányt, és ehhez pár ember elég. Nem így a műlegyes vagy a parti pergető versenyeken, ahol minden versenyzőhöz végig odarendelnek egy pályabírót, aki azon melegében megméri, regisztrálja a fogott halat. Sokkal nagyobb szervezést, áldozatot kíván ilyen verseny lebonyolítása. A másik előny pedig, hogy a pályabírók „akaratlanul” is ellesnek egy-két trükköt vagy legyet, és ez a világ legjobbjai mellett inkább egy ajándék, mint munka. Az OB pataki fordulóján párban horgásztak a versenyzők, a tavin pedig a szomszédok mérték a kifogott halakat. Apropó délutáni tavi forduló. Ez ismét az Abért tavon zajlott, bár a zajlik ige nem alkalmas a forduló leírásához, sokkal inkább az eltelt…. Sajnos a megerősödött szél felkavarta a tó vizét, és ez általában megnehezíti a műlegyes horgászok helyzetét. Így volt ez most is. Alig tudtunk halat fogni, és nyomát sem láttuk a várt ragadozóknak. A 2018-as év végleges eredménye, a három különböző forduló összesítése. A műlegyező versenyeken nagyon drága „betlizni”. Aki nem fog halat, az a legmagasabb rajtszám pontját kapja, és ha többen is vannak, akkor igazán le tudnak szakadni a mezőnyről. A rendszer lényege és célja, hogy a legjobb horgász az, aki a különböző szektorok mindegyikében tud halat fogni. Így volt ez most is. Az idei magyar bajnok úgy a Hámori tavon, mint a Répcén és az Abért tavon is a legjobb 6 között végzett. A 2018-as Műlegyező Országos Bajnokság eredménye. 1. Futó Márton 2. Hetyéssy Pál 3. Monos Tibor 4. Tölgyesi Levente 5. Bajzát Zoltán 6. Tóth Tibor Cseh módszer ide, oda, az országos bajnokság szervezéséhez sokkal több kell, mint elegendő pályabírót találni. Igazi köszönet minden segítőnek, közreműködőnek, és leginkább a Vas megyei Horgász Szövetségnek.