Vörösiszap tragédia óta először telepítettek halat a Marcal folyó vasi szakaszába
5000 db öshonos előnevelt csuka talált új otthonra a folyóban
Az Ajkai Timföldgyár vörösiszap-tározójának átszakadt az egyik gátja 2010. október 4-én és a benne található vörös iszap elöntötte Kolontár és Devecser települést. Az emberi életeket követelő szörnyű tragédia természeti katasztrófaként gyűrűzött tovább a gátszakadást követően. Az igen erős lúgos kémhatású 13,5-es PH értékkel bíró és számos nehézfémet tartalmazó vörös iszap először a Torna-patakba, majd a Marcal folyóba ömlött bele, melynek élővilága azonnal elpusztult. Az állami kármentési munkálatok keretében 2011.évben elvégezték a Marcal folyó medrének, valamint padkájának és rézsűjének kotrását. Több tízezer tonna vörös-iszap és iszappal szennyezett föld került elszállításra a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által kijelölt lerakóba.
További képek megtekinthetőek itt >>>
A folyó vízminősége az elmúlt két és fél évben folyamatosan javult és a vizi élővilág megújulása is fokozatosan megkezdődött. Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének Hal és Bentosz munkacsoportja 2012. októberében vizsgálta legutóbb a Marcal folyó halállományát, a korábbi monitorozási helyszíneken, a Megyer, Boba, Mersevát, Malomsok, Mórichida és Koroncó szakaszokon. A 2010. évi katasztrófát követő hetedik felmérésen megállapítást nyert, hogy örvendetes a folyó körülményekhez képesti gyors javulása, amely a befolyó patakokból és a Rába felől egyaránt zajlik. A horgászati tilalom feloldása tavalyi évben természetvédelmi és ökológiai szempontból még túl korai lett volna, hiszen ezzel kifognák azt a kevés szaporodóképes őshonos egyedet is, ami később segíthetné a halállomány megerősödését. Az idén tavasszal történt áradások rendkívül jótékony hatást gyakoroltak a Marcal folyó medrének teljes megtisztulására. A javuló környezeti állapot és a folyóban jelentkező egyre több hal megjelenése indokolta a tervszerű halgazdálkodás megkezdését.
A mai telepítésen 5000 db előnevelt csuka kihelyezésére került sor a Marcal folyó teljes vasi szakaszán. A folyóba érkező első 4-5 cm-es előnevelt csukák elengedésében részt vett a Szövetség vezetőivel együtt Kovács Ferenc a Vas Megyei Közgyűlés elnöke. A csuka mindig is őshonos ragadozó hala volt a Marcalnak, ezért bíznak a szakemberek a nagyszámú megmaradásban. A csukáról tudni kell, hogy az egyik legkorábban ívó halunk a jégolvadás után, februárban-márciusban rakja le ikráit. A 2-3 hetes ivadékok ragadozó életmódra térnek át. A csukák fiatalkori táplálékában még viszonylag jelentős hányadot képviselnek a puhatestűek, rovarlárvák, víziászkák, és a felemáslábú rákok, a nagyobb egyedek később már kizárólagosan halakat ragadoznak. Gyors növekedésű hal, hamar eléri a fogható méretet.
A Szövetség az év folyamán további előnevelt haltelepítéseket fog folytatni az érvényes Halgazdálkodási Terve szerint. A Marcal folyó iránti egyre fokozódó horgászati igények miatt a Szövetség a Halászati Hatósággal és más érintett szervezetekkel egyeztetést folytat az idei ivásokat követő - a halelvitel nélküli - horgászati tilalom feloldásának lehetőségéről.
