Újjáéled Vas megye legszebb patakja 48 km hosszúságban

2008.06.21. Megosztom

Rába-folyóra is jótékony hatást gyakorol várhatóan a Csörnöc-Herpenyő patak revitalizációja

A Csörnöc-Herpenyő patak Vas megye legszebb és őshonos élővilágát tekintve leggazdagabb vízfolyása volt a múlt század 60-as évéig. Az egész Európát sújtó eróziós folyamatok, fokozatos folyószabályozások, mederalakítások - mind a patakon, mind pedig a Rába folyón- következtében a patak vízkészlete jelentősen lecsökkent és élővilágának nagy része eltűnt. A vízfolyás, amely korábban a Vas és Zala megyeiek kedvelt kiránduló- és horgászhelye volt, és mint ilyen, sokakban jelentős érzelmi kötődés alakult ki iránta, napjainkban egy csaknem teljesen kiszáradt, csak áradáskor vizet vezető, szinte élettelen patakmederré vált. A Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetsége ügyvezető elnöke Csécs Sándor két évvel ezelőtt elhatározta, hogy az utolsó pillanatait élő Csörnöc-Herpenyő patak megmentésére kísérletet tesz egy Európai Uniós projekt keretében. Az egykor nagy élővilággal és bő vízhozammal rendelkező patak természetközei állapotának visszaállítására a 2006.évben a Vas Megyei Horgász Szövetség, mint projektgazda nyújtott be pályázatot Európai Uniós támogatás elnyerésére az Interreg Horvát-Magyar-Szlovén Szomszédsági program keretében. A pályázatot első körben várólistára helyezték, majd 2007. év második félévében az Interreg program tartalékkeretének terhére támogatást nyert a projekt. A Csörnöc-Herpenyő patak újraélesztésében szakmai partnerként részt vett az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága, a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatósága, a Vas Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság, a Ribiska Druzina Lendava Szlovénia. A projekt előkészítését és megvalósítását hosszas szakmai egyeztetések előzték meg, melyek néha még a projekt megvalósulását is veszélyeztették, de végül a kitartás, a lobbizás eredményeként a különböző érdekek között is kompromisszumot lehetett teremteni. A Szövetség által elnyert támogatás 76.000.000 Ft volt, melyet 4.000.000 Ft önrésszel kellett kiegészíteni. A patak vízhozam problémáit a revitalizációs projekt 4 beavatkozási helyen tudta javítani.

Az első és talán legsürgetőbb probléma a vízutánpótlásának kérdése, melynek megoldására projekt keretében a Rába-folyóból vízkivételi műtárgy segítségével és a régi holtág meghosszabbításával egy vízátvezető csatorna lett kialakítva Körmend-térségében 1,5 km hosszúságban. Így a szakasz stabilan fogja biztosítani a Csörnöc-Herpenyő pataknak a jövőben az eddig hiányzó optimális víz mennyiséget. Lényegében egy természetes folyamat mesterséges rekonstruálását teszi lehetővé a beruházás, mert a Rába folyó régen és napjainkban is a nagyobb áradások esetén összefolyt és összefolyik a Csörnöc-Herpenyő patakkal. Az évek múlásával egyre ritkábban alakultak ki olyan áradások, amelyek eredményezték volna a Rába folyó és a Csörnöc-Herpenyő patak vízének találkozását. Rábából kivett víz mennyisége előre láthatólag a kísérleti időszak után 200 l/s lesz. A körmendi Rába szakaszon kivett vizet a Csörnöc-Herpenyő patak 48 km-es kanyargás után Sótonynál adja vissza a Rábának. A Rába -folyó szennyezéséből eredő terhelés nem jelent veszélyt a Csörnöc-Herpenyő pataknak, nagy valószínűség szerint segíteni fog a Rába folyó vizének a megtisztulásában a folyó "vérkeringésébe” ismét bekapcsolt 48 km-es rendkívül sűrű növényzettel benőtt meder.

A projekt második beavatkozási helyszíne Nádasdnál volt. A kialakított háromlépcsős surrantó, már az újonnan érkező víztömeg visszatartását szolgálja, hogy egész évben felette egy megfelelő víztesttel rendelkező élőhely alakulhasson ki.

A harmadik beavatkozás Kámnál a horgászok által régen kedvelt és látogatott szakaszán végezték el. Itt a feliszapolódott medret kotorták meg, valamint a kiszáradó félben levő Koponyás-patak betorkollásáig tették járhatóvá a partot. A Koponyás-patak betorkollása alatt szintén egy háromlépcsős surrantó kapott helyet, amely segít visszaduzzasztani a vizét mindkét pataknak.

Végül a horgászok nagy örömére egy igazi "kultúrszakasz” is kialakításra került Sótonynál, ahol a Csörnöc-Herpenyő eléri a Rába folyót. Ezen szakaszon 500 m hosszan lett megtisztítva és mélyítve a patak meder. A folyásirány szerinti jobb part gyalogosan megközelíthető, a folyó túloldalán érintetlenül hagyták az igazi természetes környezetet. A projektgazda által megbízott kivitelező olyan kiváló munkát végzett, hogy a természeti értékek, a változatos növényvilág nem sérült a munkálatok alatt. A sótonyi szakasz óriási jelentőséggel bír a tekintetben, hogy a halak számára átjárható háromlépcsős surrantón a Rába folyó ívó halai már a jövő tavasszal újra feljuthatnak természetes szaporodó helyeikre.

A nemrég befejezett óriási tömegű földmunka ellenére már az első vízpótlás és a vízvisszatartó beruházások is azonnal reagálásra késztették a halakat, melyről a 2008. június 20-i hivatalos átadás résztvevő is meggyőződhettek. Szemmel látható volt, ahogy több száz apró ivadék halból álló csapatok találtak kedvező élőhelyre a sótonyi revitalizált Csörnöc-Herpenyő szakaszon. A projekt közvetlen célcsoportja a térség lakossága, valamint az igazi rekreációs tevékenységet folytató sporthorgászok köre, akiknek jelentős érzelmi kötődése van a most már helyreállított vízfolyáshoz. Külön célcsoport lesz még a térségbe érkező turisták ma még nem meghatározható száma, akiknek különlegességet jelent az őshonos élővilágot bemutató vízfolyás és környéke. A projektzáró ünnepségen beszédet mondott Nádor István a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője és Szalay Ferenc a Magyar Országos Horgász Szövetség ügyvezető elnöke. Mindkét fél elismerően szólt a projektgazda tevékenységéről és országosan egyedülállónak és példaértékűnek tartja projekt létrejött eredményét.