Mindenki nagyot akar fogni
Fotók alapján azonosított egy ellopott pontyot Filakovszky Gyula sporthorgász, társadalmi (önkéntes) halőr. Az utóbbi években a Rába egy bizonyos szakaszán a barátai többször kifogták és visszaengedték, a hal két hete az egyik Vas megyei tóban bukkant fel.
Nincs két egyforma hal, az egyedi pikkelyezés, az uszonyok, a fej, a farok alapján jól meg lehet különböztetni a pontyokat, különösen a nagyokat, amelyekből nincsen sok a magyar vizekben. Van, aki pont ezekre vadászik, nem a telepített halakra, hanem azokra, amelyeket a természet nevelt, túlélték a sok horgászt, közülük csak néhány él sokáig és nő nagyra. Ilyen Filakovszky Gyula is, aki a Rábára jár horgászni hosszú évek óta.
Mindenki nagy halat akar fogni. Ma már annyira fejlett a technika, hogy egy vizet rövid idő alatt le lehet rabolni. Vannak, akik ezzel visszaélnek, elhordják a halat a húsáért, és vannak, akiknek elég a horgászat maga, hogy kikapcsolódhatott, feltöltődhetett. A kérdéses pontyot az utóbbi években négy barátom megfogta, lefényképezték, és visszaengedték. Ekkora halat nem felejt el az ember, akkor picivel több, mint 30 kilogramm volt.
– Két halra vadásztam a Rábán: az egyik álmom az ellopott ponty volt. A másikat vasárnap sikerült kifogni. Ez több mint 26 kilogrammos volt, lefotóztuk, és visszaengedtem a vízbe – mondja a sporthorgász.
Filakovszky Gyula két halat akart kifogni: az egyiket ellopták, a másik öt év után vasárnap meglett: több mint 26 kilogrammos pontyot visszaengedte a vízbe
Filakovszky Gyula a Facebook-on látta meg, hogy valaki kitett egy fotót a kérdéses pontyról, az egyik Vas megyei tavon fogták. Rögtön tudta, hogy csak úgy kerülhetett át a tóba, ha átvitték. Azonnal odament gratulálni, és megkérdezte, milyen érzés egy lopott hallal posztolni. Persze, nem tudták, hogy a hal nem odavaló. Fel akarta hívni a tógazdát telefonon, de nem érte el, ezért indított egy LIVE-ot a Facebook-on, a tó mellett haladva elmondta a véleményét a történetről. Sokan reagáltak rá, méltatlankodva az eseten.
– Ha az állami vizekből elhordják a halakat, nemsokára az üres vizeket fogjuk nézegetni. A nagy halakat a kapzsi emberek ellopják, és eladják privát tavaknak, akik kemény pénzekért megveszik, és drága, akár több tízezres napidíjért horgásztatnak értük. A Sporthorgász egyesületek Vas Megyei Szövetsége kezelésében lévő állami vizeken mindössze átlag évi 40 ezer forintért horgászhatunk. A cél az lenne, hogy a tógazdák ne illegálisan vásároljanak. Ezektől a nagy halaktól várnak gyors hasznot, sikert. Általános szabály az alsó méretkorlát: csak 30 centiméter feletti halat lehet elvinni. Felső méretkorlát Vas megyében 2020. január 1-től van: 60 centiméter feletti pontyot sem lehet elvinni. Így tudnak megélni egymás mellett azok, akiknek a halhús, és azok, akiknek a horgászat élménye kell. Ha mindenki betartaná a szabályokat, megmaradna a vizeink gazdagsága.
Megkérdeztük Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (NÉBIH) az esetről, de mivel az ügy „még nyitva van”, kevés információt osztottak meg róla. Az egyik munkatársuk azt a felvilágosítást adta, hogy az állami halőrszolgálat egy videóra lett figyelmes a közösségi oldalon, mi szerint egy műcsatornai halat egy vasi tóban fogtak ki. Megkeresték a tulajdonost, aki a hallopást magára vállalta, és mivel együttműködő volt, a tavat nem zárták le, lehet horgászni rajta tovább. A kérdéses pontyot bárki kifoghatja, a tulajdonos pedig köteles értesíteni róla a NÉBIH-et, és a hivatal emberei fogják visszaszállítani az eredeti élőhelyére, a Rábába.
Felhívtuk telefonon a tó tulajdonosát, hogy megkérdezzük, hogy került hozzá a szóban forgó ponty, de nem kívánt nyilatkozni az ügyben. Puskás Norbert a Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetsége ügyvezető elnökétől megtudtuk: az eset sajnos nem egyedi Magyarországon, így Vas megyében sem.
– Sajnos vannak olyan horgászoknak nevezett egyének, aki a közösségi használatú természetes vizeken megfogott nagytestű halakat, főként pontyokat tudatos horgászattal megfogják és a törvényi előírásokat megszegve átszállítják magáncélú, elsődlegesen profitorientált vízterületekbe. Az így eladott extra méretű halakért sok esetben a privát tó tulajdonosok több százezer forintot is hajlandóak fizetni a bűncselekményt elkövető pecásnak – mondta az elnök. – Az eset kapcsán nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a természetet, halakat féltő helyi horgászok szerepe rendkívül jelentős a halvédelemben. Minden horgász mellé nem lehet és nem is kell halőrt állítani. A mostani példa is jól mutatja, hogy Filakovszky Gyula figyelmének köszönhetően egy csodálatos ponty kerülhet hamarosan vissza eredeti lakóhelyére a Rába folyóba, melynek több szakászán is élnek hasonló óriási példányok.
A szövetség kezelésében lévő közel 1400 hektár közösségi használatú vasi vízen a helyi horgászrend is következőket írja elő minden pecásnak: „Minden horgásznak joga a horgászrend megsértőjét figyelmeztetni, az észlelt szabálytalanságokat, továbbá a part szennyezését és rongálását hivatalos személynek, illetve szervnek (halőr, szövetségi iroda, rendőrség stb.) bejelenteni. „ A hallopás nem csak nagytestű halak esetében fordul elő, az elmúlt napokban az Abért tavon és a Csepregi Téglagyár-tavon is észleltünk kisebb pontyok esetében hasonlót, melyekben éppen folyamatban vannak az eljárások. Aki hallopást észlel, egyből jelentse a szövetségnél, ne hagyja szó nélkül senki a vizeink halállományának megkárosítását.
Forrás: vaol.hu (Merklin Tímea) - Fotó: Filakovszky Gyula
