Januári helyzetkép a nagy kárókatona állományról
Horgászaink megszokhatták, hogy januárban beszámolunk az általunk kezelt vízterületeken a nagy kárókatona jelenlétével kapcsolatos tapasztalatokról. A manapság szokatlannak, de nem rendkívülinek minősülő hideg téli időjárással és az állóvizek tartós befagyásával érezhetően, folyamatosan növekedett a vármegyében megjelenő és a folyóvizek halállományát károsító nagy kárókatonák száma.
Hasonlóan a korábbi évekhez, hivatásos és társadalmi halőreink, valamint horgászaink jelentése alapján nagyobb létszámú kormorán-csapatokat időszakosan a Marcal, a Pinka és a Rába folyó egyes szakaszain figyeltünk meg. A rendelkezésre álló személyi és anyagi feltételek mellett Szövetségünk reális célja továbbra is az lehet, hogy a természetes vizek őshonos halállományában, és a horgász befizetésekből telepített halállományban okozott kár nagyságát a lehetőségekhez képest csökkentse.
Sok szakmai fórumon és szakmai anyagban tárgyalt, összetett károkozás (halfogyasztás, sebzés, zavarás, stresszel együtt járó legyengülés) igazolására halőreink az elejtett és begyűjthető kormoránokat felbontják, mely alapján megállapítható, hogy az országos tapasztalat vármegyénkre is igaz, a madarak elsősorban a folyóinkban őshonos, hengeres, vagy hosszúkás testű fajokat (márna, paduc, domolykó, harcsa, süllő, keszegfélék) dézsmálják, melyek magas halgazdálkodási értékük mellett nehezen, vagy nem beszerezhetőek haltermelőktől. E mellett több alkalommal védett, illetve fokozottan védett fajokat is találtunk a kormoránok zsákmánya között.
A hatályos jogszabályban foglalt egyéb előírások mellett a védett vagy Natura 200 hatálya alá tartozó területen fegyveres gyérítésre a természetvédelmi kezelő értesítése mellett csak abban az esetben kerül sor, ha két, egymást követő napon a kormorán-létszám meghaladja a 30 db-t egy-egy állóvízen, illetve 1 km-es folyószakaszon.
A vadászatra jogosultakkal kötött megállapodás alapján a nem védett, vagy különleges madárvédelmi területnek minősülő vízterületeken külön hatósági engedély nélkül végezhető a nagy kárókatona gyérítése az együttműködő vadászok és hivatásos halőreink részére. Minden riasztásban, gyérítésben részt vevő részére Szövetségünk munkatársa oktatást tart a gyéríthető nagy kárókatona és a fokozottan védett kis kárókatona közti különbségről, mivel csak a fajok egyértelmű megkülönböztetése esetén vehet részt az arra jogosult személy a gyérítésben.
Ismételten jelezzük a természetes környezetért aggódó horgászok, vagy nem horgászok részére, hogy Szövetségünk elfogadja a halfogyasztó emlős és madárfajokat a természetes életközösségek részeként, azonban a vizeinket érő negatív hatások mellett, az éves rendszerességgel megjelenő nagy kárókatona állománynak a téli halállományra gyakorolt terhelését mindenképpen próbáljuk csökkenteni.
Január közepéig hivatásos halőreink és a vadászatra jogosultak részéről közreműködő hivatásos és sportvadászok a nyilvántartásaink szerint 63 db nagy kárókatonát hoztak terítékre. Valamennyi, gyérítési és riasztási tevékenységben közreműködő segítőnknek ezúton is köszönjük, hogy segítették halőreink munkáját, valamint külön köszönet jár Komáromi Leventének és a vadvizeket járó horgásztársainak, akik a kárókatonák jelenlétéről, éjszakázó helyeikről, mozgásukról adtak pontos információkat, elősegítve ezzel a tevékenység hatékonyságát.
E mellett valamennyi, Szövetségünkkel megállapodást aláíró és a gyérítési, riasztási tevékenységben részt vevő vadászatra jogosultnak köszönjük, hogy együttműködve biztosítják, biztosították a lehetőséget az őshonos halállományt ért károk csökkentésére.
