Indul az Év Hala 2026 szavazás!
A Magyar Haltani Társaság 2010 óta minden évben meghirdeti az „Év hala” választást, hogy népszerűsítse őshonos halfajainkat. Míg az első évben még a Társaság elnöksége döntött, 2011-től a végső szó a horgászoké és természetbarátoké: három jelöltet neveznek meg, és az online szavazók választják ki a győztest.

A 2026-os év hala címet az a faj nyeri el, amelyik a legtöbb szavazatot kapja.
A szavazás és a jelöltek a Magyar Haltani Társaság honlapján érhetők el vagy ide kattintva.
Jelöltek a 2026-os Év Hala címre:
- Szilvaorrú keszeg (Vimba vimba):
A szilvaorrú keszeg, avagy tudományos nevén Vimba vimba egy nyúldomolykófélék családjába tartozó hal. Karakteresen nyúlánk, oldalról lapított, háta mérsékelten magas. Az orra hosszú, jóval előrébb nyúlik a fölső állkapocsnál, színe a hal alapszínénél jellemzően sötétebb, szürkés-lilás árnyalatú. Szája alulról nézve U-alakú, ajkai lekerekítettek, és ez meg a hosszú farokalatti úszó jól megkülönbözteti a hozzá hasonló másik jelölttől, a paductól. Pikkelyei kicsik, számuk az oldalvonalon 52–62, emellett a hát- és a farokúszó között egy fűrészes, fémes csillogású élt képeznek. Nagyobb példányai 20–30 cm hosszúak, de akár a 40 centit is elérhetik. Reofil, azaz áramláskedvelő, őshonos faunaelemünk, a nagyobb folyókban leginkább a márnazónában gyakori. Szaporodása májustól júliusig tart, ekkor egy vonulás figyelhető meg a hazai állományánál a folyókon felfelé, az ikráit a mosott sóderes-kavicsos mederanyagra rakja. Herman Ottó még Éva keszegként említi, melyet ritkán ugyan, de a mai napig használnak. Állománya a gyors folyású élőhelyek eltűnésével Európa-szerte csökken. /Bajcsev-Dancsó Dénes
- Paduc (Chondrostoma nasus)
A paduc (Chondrostoma nasus) őshonos európai halfajunk, melynek teste megnyúlt, oldalról kissé lapított. Feje viszonylag kicsi, tompa orra a száj elé nyúlik. Alsó állású szájának hasítéka haránt irányú, alsó ajkának peremét szarubevonat borítja, emiatt éles és kemény, alulról nézve majdnem egyenes vonalú. Hát- és hasúszója egy vonalban helyezkedik el, a farokalatti úszója közepes hosszúságú, a farokúszója elég nagy és mélyen bemetszett. Pikkelyei, melyekből az oldalvonal mentén 55–66 helyezkedik el, viszonylag kicsik.
Csapatosan kóborol, táplálékát fiatal korában szinte minden hazai halunkhoz hasonlóan planktonikus élőlények teszik ki, később azonban már hazánkban egyedülálló módon élőbevonatot fogyaszt, melyet kövekről és más víz alatti tárgyakról fejt le vésőszerű alsó ajka segítségével. Áprilisiban-májusban zajlik az ívás a folyók sodrottabb szakaszán, az ikrák a kavicsos mederhez tapadnak, később itt kelnek ki az ivadékok. Folyóvízi hal, az oxigéndús vizet kedveli. A róla elnevezett paduczónára a legjellemzőbb, ebbe a szinttájba tartozik például a Felső-Tisza Tiszacsécse feletti szakasza, de gyakori a márnazónában, és előfordul a lassabb folyású dévérzónában is. Húsa szálkás, de jól elkészítve ízletes. A horgászoknak kedvelt, szívósan küzdő hala. A hazai rekordfogás 3,02 kg. /Sereg Kamilla Rózsa
- Vágótok (Acipenser gueldenstaedtii)
A vágótok (Acipenser gueldenstaedtii) az ősi megjelenésű tokfélék egyik hazánkban is előforduló képviselője. Orra rövid, tompa, bajuszszálai nem érik el a felső ajkat, teste megnyúlt, oldalán és hátán nagy és éles vértpikkelyek sorakoznak, melyek különösen a fiatal példányokon szembetűnők. Nevét is ezekről a vértekről kapta, egy óvatlan mozdulat is elég lehet ahhoz, hogy felsértse az ember bőrét.
Tengerben élő vándorhalként a folyókat korábban csak a szaporodási időszakban kereste fel, hogy ikráit a nyílt, sóderes mederfenéken szórja szét, ám a Vaskapu megépítése a vándorlási útvonalára leküzdhetetlen akadályt jelentett. Nagyra növő hal, az idős példányok hossza akár a két métert is meghaladhatja. Magyarországon időről-időre előkerül egy-egy példány, ám ezek feltehetően telepítésből származnak. Egyes tengerparti országok halászfogásai között a mai napig rendszeresen előfordul, nálunk azonban a kecsegével ellentétben feltehetően nincs önfenntartó állománya. Védettsége a telepített példányok megtelepedését szolgálja./Nagy László
Szavazzunk minél többen, hogy együtt döntsük el, melyik faj legyen 2026 Év Hala!






























