Első magyar műlegyező csapat a Szlovéniai VB-n
A Fips Mouche szervezésében megrendezésre került Szlovéniában a 32 World Fly Fishing Championships. Nekünk magyar legyeseknek ez az első világbajnokság ahol öt fős válogatottal sikerült részt vennünk és versenyeznünk. Ez a világbajnokság sorozat már régóta megrendezése kerül minden évben és más országban. Számunkra ez volt az első alkalom ahol másik huszonkilenc országgal együtt részt vehettünk ezen a nem mindennapi környezetben és szép vizeken lebonyolításra került világversenyen. A résztvevők között voltak szinte az összes európai ország egy-két kivétellel valamint USA, Ausztrália, Új-Zéland, és Dél-Africa, valamint Japán és Málta. Minden országban megelőzően a helyben megrendezett kvalifikációs verseny vagy versenyek alapján lehetett bekerülni a válogatott keretekbe. Így akik jó eredményeket produkáltak, azok képviselhették az adott ország legyeseit ezen a világversenyen. Mi magyar legyesek a vasban megrendezett országos verseny alapján elért eredményeinkkel tudtunk lehetőséget szerezni a válogatott keretbe való bejutásra. Tavaly tavasszal felvették a MOHOSZ-t a nemzetközi legyes szövetségbe és így teljes jogú tagként részt vehetett a magyar válogatott a Szlovéniai VB-n. A nevezési díjnak nagyobb részét a Magyar Országos Horgász Szövetség állta, míg a többit horgász szervezeti támogatóktól és szponzoroktól sikerült összegyűjteni. Ez számunkra mindenképpen az út kezdetét jelenti, hisz sok tapasztalatot kell szereznünk és gyakorolnunk ahhoz, hogy felvehessük a versenyt olyan országokkal ahol komoly hagyományai vannak mind a legyes versenyzésnek mind a műlegyező horgászatnak. A másik fontos tényező, hogy sok országban mindennaposak a lehetőségek, hogy hódolhassanak a hobbijuknak a résztvevők, viszont számunkra jó ha pár alkalom adódik évente a tapasztalat szerzésre és a gyakorlásra. Nem kis hátránnyal indultunk neki az első legyes Világbajnokságnak, de valamikor a mostani élvonalbeli csapatok is elkezdték egyszer. Természetesen mi is pár napot eltöltöttünk ezeken a vizeken, hogy tapasztalatokat gyűjtsünk a felkészülésünkhöz. Persze a pár nap nem egyenlő a több héttel vagy a több évvel.
Vasárnap, június harmadikán napközben érkeztünk meg Bohinska Bistricába és a Hotelben elfoglaltuk a szállásunkat. Az ünnepélyes megnyitóra a helyi városházán került sor ahol minden ország felsorakozott saját nemzeti lobogójával. A FIPS MOUCHE elnöke Paul Veckemans úr megnyitotta, majd köszöntötte a résztvevőket és hivatalosan is kezdetét vette a világbajnokság.
A vacsora után került sor a kapitányi értekezletre ahol hamar észre lehetett venni a különböző taktikai csatákat egyes országok részéről és a vége az lett, hogy az eredetihez képest fele annyi edzésre szánt idő jutott a csapatoknak. Ismertették a verseny szabályait és szó esett az esetleges időközben esett változtatásokról is. Például eredetileg a csónakos fordulóban két versenyző lett volna együtt, de a csónakok kis mérete miatt ez egyre módosult. Valamint a tiltott legyekről is szó esett. Aztán versenyzés közben derült ki számunkra, hogy sokan nagyon a határon lavíroztak e tekintetben és csak a bírók jóindulatán múlott, hogy nem lettek kizárva. Hétfőn és kedden edzéssel telt az időnk és fogtunk is szép halakat főleg folyó vizen, igaz ott horgászhattunk ahol jónak véltük. Talán a tavi legyezés volt kicsit mumus a számunkra a Most na Socin, a víz kéksége és a mélysége miatt, de az edzésen is sikerült pár halat fognunk a fenék közelében.
Szerda reggel ötkor keltünk és a korai reggeli után felöltözve a legyes gázlónkba és a hátizsákunkkal a hátunkon vártuk,hogy megjöjjenek a buszok és ki-ki a megfelelőre felszálljon. Természetesen mind az öten más szektorban kezdtünk először. Így az első forduló után már lehetett némi képet kapnunk a szektorokról. Minden szektorban 28 legyezőhorgász versenyzett egyszerre, külön pályabíróval közelítette meg mindenki a saját helyét.A csónakos fordulóban nem lehetett közelebb menni a másik csónakhoz mint ötven méter.Így ha valahol szedett vagy fordult egy jobb hal vagy még fogott is valaki akkor azt csak távolabbról lehetett figyelni hisz nem adtak lehetőséget a szabályok közelebb menéshez. Nekem itt sikerült fognom egy 49 centis pisztrángot de a három négy darab már soknak számított. A többi szektorban hely és gödörfüggő volt a mérhető fogások száma. Az első nap után világosan látszott, hogy ahol van mélyebb kanyar vagy gödör ott vannak nagyobb halak viszont másutt mindenhol a kisebb méretű szivárványosok uralják a helyeket. Egyik versenytársamnak a megfogott és szákolt 27 halból csak "egy“ volt nagyobb mint 20 centi, de nekem is kijutott belőlük, mert a 18-ból szintén csak egy volt 22 centi. Igyekeztünk elmondani egymásnak melyik szektorban milyen légy is az mely jobb eredményt hozhat. A fordulók teltével látszott, hogy igazából a 16-18-as szárazlegyek működnek igazán, a nagyobb nimfák nem igazán ingerlik kapásra az egyre óvatosabbá vált halakat. Látszott, hogy igazán csak cseh illetve a hosszú nimfás technikával érnek el jobb eredményeket azok akiknek sikerült több méter mély gödrös helyeket kifogniuk a szektorukban. Persze az itt használt 6-os méretű cseh nimfák annyira le voltak súlyozva, hogy az öt méteres előkével szinte emelgetni kellett, hogy lefelé vándoroljon vagy gördüljön egyáltalán. Ez a módszer itt most a legeredményesebb volt annak ellenére, hogy évek óta komoly viták vannak róla, hogy ez legyezés e, hisz egy pergető vagy feeder bottal is lehet görgetni a fenéken a nagyon lesúlyozott legyet ugyanúgy, mint egy 3 méteres legyes bottal. A másik dolog amit láttunk, hogy a legyek közül tiltva voltak az ikra forma és színű legyek, de a már hosszúkásra és kicsit deformáltra kötötteket engedték a pályabírók és ezt a halak is értékelték főleg az utolsó fordulókban mikor már többen végig horgászták őket. Nekünk elsősorban a tisztességes helytállás és a maradéktalanul sportszerű és etikus horgászat és viselkedés volt a fő szempont és a tapasztalatok megszerzése.
Sajnos az általunk fogott halak többsége elmaradt a mérhető és pontokban számító méretektől egy-két centivel és voltak jobb halak melyek megléptek a finom 0,10-0,12-es előkékről és apró horgokról. A megfogott halak többsége szivárványos volt és apró pérek valamint pár sebes pisztráng. Minden egyes megfogott és mérhető halnak komoly értéke volt a végső eredmények kialakulásában. Másik fontos dolog melyet meg kell említenem, hogy volt olyan nap mikor négy-öt órát utaztunk egyik helyről a másikra meg vissza, majd kétszer három órai horgászat és még egy-két óra gyaloglás és várakozás töltötte ki a napunkat. Így az öt órai keléstől az este tíz órai visszaérkezésig és tízenegy órai vacsoráig jól ki volt töltve az időnk. Majd másnap kezdődött előlről. Azt mindenki tudta már előző nap, hogy hova is megy, de csak a busz megállásakor olvastak fel négy-öt nevet és országot majd nekik le kellett szállniuk és a pályabírókkal gyalog indultak el a szektoraik felé. Oda érve derült ki mindenki számára, hogy milyen adottságokkal rendelkezik az adott szektor és ott milyen halak találhatók. Sok izgalommal és fejtöréssel valamint vízben gázolással és légycserékkel teli órák voltak ezek mindenki számára és kinek jobb kinek kevésbé eredményesen zárultak. A VB első három helyezettje senkinek nem jelentett meglepetést hisz az első Csehek, a második olaszok és a harmadik spanyolok mindig ott végeznek az elején és a technika amit évek alatt begyakoroltak és alkalmaztak mindig meghozza a gyümölcsét. Meglepetésre az egyéni világbajnok egy fiatal spanyol srác lett aki tíz éve legyez és a megszerzett tudás és tapasztalat valamint az idősebbektől átvett tudás alapján egy minden fordulóban eredményes és egyenletes teljesítményt sikerült nyújtania. Számunkra sok tapasztalat megszerzésével ért véget a verseny, hisz most a gyakorlatban is sikerült átélnünk egy világbajnokság mindennapjait. Reméljük, hogy a norvégiai VB-re sikerül ezek birtokában még jobban készülnünk az oda utazó válogatottal.
Csak megjegyzem, hogy a záró vacsorán a Fips elnöke Paul Vechemans úr végigjárta a résztvevő országok asztalait és egy kis alumínium lemezből kivágott sablont mutatott és adott át. Mely meghatározná a horog méret és az épített légy átmérőjét, melyre így kevesebb súlyt lehet tenni. Viszont lehetőséget adnának a nagyobb horgokra épített legyek használatára, de azoknak egy fele akkora méretbe kellene beleférni mint a kisebbnek. Ezzel nagy valószínűséggel ezt a "fenéken görgetett nehéz légy“ módszert szeretnék megszüntetni. A legyező horgászat a legyes zsinórral kidobott légyről kellene, hogy szóljon újra! Változnak az idők és vele együtt változnak a módszerek is. Élményekkel és tapasztalatokkal zárult számunkra a 32.WFFC Szlovéniában és egyben az út kezdetét is jelenti melyen elindult a MOHOSZ által delegált első műlegyező válogatott. Kiemelt köszönet a támogatásért a MOHOSZ-nak, a Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetségének , a Győri Likőr Zrt-nek, a Gersekaráti Sárvíz-tavi Horgász Egyesületnek, és mindenki másnak aki segített abban, hogy a magyar műlegyes vállogatott részt vehessen ezen a világversenyen!
A Műlegyező Válogatott indulását az alábbi szervezetek, cégek támogatták: Magyar Országos Horgász Szövetség; Győri Likőr ZRT.; Sárvíz-tavi HE.; Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetsége; Balatoni Halgazdálkodási NZRT.; BVI Baumgartner ZRT; Tógazda ZRT.; Eurodet-Vill KFT; Tia 2002 KFT.; Szélessy KFT.; Elektromol KFT. Szombathely; Kaland Horgászbolt; Hús-állat Import-Export KFT.; Trital BT.; Agrinova11SG KFT.; Solvex KFT; Böller-Ker KFT.; Bulldozer 2000 KFT.; BFH Európa KFT.; Szombathelyi Vízerőmű KFT.; Sadex KFT.; Energy Partner KFT.; Mittl Pincészet Vaskeresztes; Birkás Pálinka; Karakoram Túrabolt Szombathely; Centrum ZOO Horgászbolt; Milo Márkabolt Sopron; Elektromosok Sporthorgász Egyesület; Söpte Önkormányzata;
Szöveg és fotó: Monos Tibor
