4000 db kecsege érkezett a Rába folyóba
Koronvírus járvány időszakába sem állt meg az élet a vasi vizeken partján, szinte naponta érkeznek halszállítmányok a horgászok nagy örömére. A tavaszi telepítés során eddig közel 45 tonnát meghaladó mennyiségben érkezett ponty és egyéb fehérhalak a szövetségi horgászvizekbe.
A csütörtöki napon előnevelt kecsege telepítést hajtott végre a Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetsége a Rába folyó Vas megyei szakaszának több pontján. - mondta el Puskás Norbert a szervezet ügyvezető elnöke. A kecsege a tokfélék jellegzetes hazai képviselője, amely a tengerekből folyóvizekbe történő vándorlások során alkalmazkodott az édesvízi életmódhoz, hazánkban a Duna és a Tisza vízrendszerében található meg elsődlegesen.
A tokfélék jellegzetessége a hosszú, áramló vízhez alkalmazkodott test, a részaránytalan farokúszó, a megnyúlt orr, az alsó állású száj és bajuszszálak, melyek a táplálkozás mellett a fajmeghatározásban is segítséget nyújtanak.
Sajnos legtöbb folyóvizünkben állománya megritkult, illetve példányai csak alkalmi vendégnek tekinthetők, így különösen nagy jelentősége van a Rába folyón végrehajtott – kísérleti - telepítésnek. A kecsege, annak ellenére, hogy édesvízi faj, a tokfélék jellemző vándorlási hajlamával rendelkezik, így a mederviszonyok és duzzasztók átjárhatóságának függvényében nagy távolságot is képesek kóborlásuk során bejárni. Itt el is érkeztünk a legtöbb tokfaj szaporodásának legnagyobb problémájához, vagyis a tengerekből édesvízbe történő vándorlás duzzasztók és erőművek által történő akadályozásához, melynek eredményeképpen a vándorló tokfajok száma drasztikusan csökkent. - tájékoztatott Mesterházy József a Szövetség halgazdálkodási csoportvezetője Szerencsére a Rába folyó duzzasztott szakaszai már hallépcsők segítségével átjárhatók, így ez a probléma nem akadályozhatja a kecsegék vándorlását.
Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, a „WeCon–Vizes élőhelyek ökológiai hálózatának fejlesztése az osztrák-magyar határrégióban” megnevezésű Interreg projekt keretében tavaly óta vizsgálja a Vas megyében található hallépcsők hatékonyságát. Az említett projekt célktüzéseivel is összhangba a mai kecsege kihelyezésből több, mint 100 db lett Horváth Jenő halászati szakértő közreműködésével ellátva chippel Rábahídvégnél, Körmendnél, Szentgotthárdnál és Alsószölnöknél. Az egyedi azonosítóval ellátott chipekhez rögzítésre kerültek a halak egyedsúlya, mérete is.
Szentgotthárdnál és Alsószölnöknél az alvízi oldalon chippel megjelölt halak által vizsgálható lesz a kecsegéknek a hallépcsőn való feljutásának sikeressége is, mert a felvízen elhelyezett chipleolvasó antennával ez tényszerűen automatikusan dokumentálásra kerül. A Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetsége által megvalósított kihelyezésen Fera Gábor az Őrségi Nemzeti Park zoológusa is jelen volt.
A kecsegéről tudni kell még, hogy pikkelyek helyett ún. vértekkel borított jellegzetes halfyaj a Rábában gyakorinak sosem volt mondható, azonban idősebb horgászok elmondása szerint alkalmi zsákmányként még a ’80-as években is megörvendeztette egy-két kitartó folyóvízi pecást. Elsődleges élőhelye a folyók mélyebb szakasza, azonban vándorlása során a sodrósabb, kavicsos részeket is felkeresi, elsősorban késő tavaszi szaporodási időszakában. Táplálékát a vízfenék iszapjában lévő kisebb puhatestűek, vízi gerinctelenek, illetve főként rovarlárvák alkotják.
A faj egyedszámának csökkenése miatt, - bár nem áll természetvédelmi oltalom alatt – a halvédelmi jogszabályok 2014. évtől kivették a fogható fajok listájáról, jelenleg ún. közösségi jelentőségű, veszélyeztetett faj. Ami azt jelenti csak hatósági engedély alapján foghatóak meghatározott darabszámban az 50 cm-t meghaladó példányok és kizárólag olyan vízterületeken, ahol stabil állománya van, illetve a halgazdálkodásra jogosult rendszeresen telepíti. A Rába folyón ezen halfaj jelenleg, de várhatóan a későbbiekben sem tartható meg.
A Rábán végrehajtott telepítés célja elsődlegesen a folyó halállományának színesítése egy korábban jelen lévő őshonos fajjal, illetve tapasztalat szerzése arra vonatkozóan, hogy a különböző szakaszokon telepített kecsegék milyen arányban maradnak meg, illetve melyik szakaszokat részesítik előnyben. Természetesen a telepített kecsegékre számos veszély leselkedik, amelyek közül kiemelhető a nagy kárókatonák ősztől tavaszig tartó nagy létszámú jelenléte, amely madárfaj pl. a Duna kecsegeállományának egyik legnagyobb károsítója. A csapatokban összeálló, hengeres testű, aljzaton tartózkodó kecsegét könnyen és előszeretettel ejti zsákmányul a rendkívül ügyes halászmadár.
A telepítés tapasztalatai határozzák meg a Rába folyó további telepítésének lehetőségeit, azonban bízunk abban, hogy a hazai haltermelés, - a pontyhorgászok igényeinek maximális kiszolgálása mellett – egyre több őshonos, „hiánycikknek” minősülő halfaj nevelésével tudja elősegíteni a természetes vizek biodiverzitásának fenntartását.
A telepítésre került 4.000 db előnevelt kecsegét a Baranya megyei Ócsárdon gazdálkodó H&H Carpio Halászati KFT. nevelte és szállította Vas megyébe. A kecsege szaporítása és intenzív körülmények közti nevelése is saját vállalkozásunkban történik, tudtuk meg ifj. Dr. Horváth Zoltántól. Az intenzív körülmények között nevelt süllő és kecsege példányok megmaradása a tapasztalatok alapján kitűnőnek mondható, ösztöneik alapján gyorsan átállnak a természetes táplálkozásra, melyben kitűnő kondíciójuk és parazita-mentességük is segíti őket.
A telepített kecsegék a Rába teljes Vas megyei szakaszán Sótonytól-Alsószölnökig, elsősorban a duzzasztott szakaszokon kerültek kihelyezésre. A telepítést végző Szövetség kéri a horgászokat, hogy az esetlegesen kifogott kis kecsege példányokat óvatos horogszabadítás után kíméletesen bocsássák vissza a vízbe, illetve kifogásukról szíveskedjenek értesíteni a Szövetséget az info@vasivizeken.hu címen, vagy a 94/506-835-ös telefonszámon.
Kapcsolódó képgaléria
