Korábban már hírt adtunk a Gyöngyös-patak kétségbeejtő helyzetéről, amely sajnos az utóbbi 10 napban még tudott tovább romlani. Munkatársaink és a hozzájuk csatlakozó önkéntes, gyakran nem horgász segítőik a lassacskán eltűnő patak legkritikusabb szakaszain, a fennmaradó kisebb-nagyobb vízzel borított szakaszokon próbálkoztak és próbálkoznak az ott rekedt halállomány mentésével. A mentett fajok többsége változatos méretű domolykó, azonban szép számmal fordult elő sujtásos küsz, márna, szivárványos ökle, fenékjáró küllő (újabban dunai küllő), de elvétve paduc, vörösszárnyú keszeg, kövi csík, sebes pisztráng, és nem túl örömteli meglepetésként az inváziós naphal és ezüstkárász egyedei is hálóba kerültek. Az utóbbiak a hatályos jogszabályok alapján nem telepíthetők át más vízterületre. A nagy mennyiségű, helyenként 300-400 db hal minél kisebb mértékű elhullással történő áttelepítése érdekében, - figyelembe véve a befogadásra leginkább alkalmas Rába és Pinka távolságát – Szövetségünk munkatársai a legközelebbi szombathelyi Csónakázó-tóba, illetve az Újperinti I. sz. tóba telepítették a mentett halállomány. A Gencsapáti környékén mentett halmennyiséget sikerült a Gyöngyös-patak felső, még vízzel ellátott szakaszára áthelyezni. A teljesség igénye nélkül – anélkül, hogy szándékosan kifelejtenénk valakit – külön köszönetünket fejezzük ki a hivatásos halőreink munkáját segítő, illetve önállóan halmentést végző alábbi segítőinknek: Farkas Tamás, Máthé Zalán, Németh Balázs, Pankotay Gellért, Dr. Tóth Csaba, Tóth Mátyás, Búzás Zoé, Kiss Kornél Attila, Hujber Gábor, Kovács Adrián